Nagyon szeretjük az igényes CGI-t, de azért mégis attól tudjuk ledobni a gépszíjat, amikor egy hajmeresztő CGI-mentes trükköt látunk. A hamarosan mozikba kerülő új Mission Impossible film főszerepét ismét Tom Cruise viszi, aki valóban megcsinálta, hogy egy hatalmas katonai szállítógép oldalán csüngjön, miközben az felröppen a magasba.
A kanadai 2D Photography bloggerei vagy nagyon ráérnek, vagy irigylik a kengyelfutó gyalogkakukkra vadászó prérifarkast – ugyanis építettek egy az övéihez hasonló gépezetet, aminek a célja… mindössze annyi, hogy készítsen egy fotót az egyik bloggerről.
Ehhez persze el is kellett jutni – méghozzá így:
Ha a felreppent hírek igazak, akkor az Apple jó pár év után megint forradalmasíthat valamit az informatikában. A történelem ismétli önmagát: Most sem saját fejlesztésről van szó, de ők lehetnek az elsők, akik széles közönséghez eljuttathatják. Az e-tinta billentyűzetről van szó.
Bár egymást érik a jobbnál jobb drón bemutatók, mégis ki az akinek van kedve több százezer forintot fizetni csak azért, hogy a levegőből is csinálhasson néhány fotót? Valószínűleg sokaknak, hiszen a láz nem hagy alább, de akinek megteszi a kézi erő hajtotta olcsó megoldás is, annak készül az AER.
A NikonRumors birtokába jutott néhány kiszivárgott fotó, amik vélhetően egy reklámkampányhoz készülő fotózás munkálatait örökítik meg és már elég jól kivehetők rajta az érkező full frame szenzoros Nikon MILC arányai.
Sosem volt titok, hogy van egy komoly párhuzam a fotográfia és az újságírás felfutása között. A fényképészet az 1830-as években született meg, de még el kellett telnie néhány évtizednek, hogy a megfelelő eljárások és technikák kövessék, amik alkalmassá tették a fotókat a reprodukcióra és a sajtó általi felhasználásra. Ekkoriban még egy napilap vagy magazin egészen máshogyan nézett ki mint napjainkban. Rajzok és ábrák ugyan voltak, de fotó egy szál sem, így a szerkesztők főleg a szavakkal zsonglőrködtek. Érdekes ezt összevetni napjaink sajtótermékeivel vagy hírportáljaival, melyek ma már egyenrangúan kezelik a szöveges és vizuális kommunikációt.
A Kipon 2014 februárjában kezdi forgalmazni a világ nagyobb fényerejű szörnyét ami a MILC piacon elérhető. Persze ha eltekintünk attól, hogy a Kipon Ibelux 40mm f/0,85 legfeljebb csak APS-C szenzorméret mellett használható, akkor sem sok ennél kegyetlenebb üveget tudhat magáénak a fotóipar.
Az iPad2 bejelentése után megírtuk, hogy az Apple komoly kihívás elé állította a Samsungot, ugyanis az új, nagyobb Galaxy Tab paramétereit több ponton is verte az Apple megújított tablete. A koreai cég mérnökei megoldották a problémát a Galaxy Tab 10.0 és 8.9 esetében, ugyanis mindkét tablet vékonyabb lesz majd, mint az iPad2.
Az új Galaxy Tab vastagsága 8,38 mm, míg az iPad2-é 8,63 mm – kicsi a különbség, de ezzel még mindig a Samsungé maradt a “legvékonyabb tablet” cím. A Samsung készülékein lesz microSD kártyafoglalat, 3,5 mm-es jack a fülhallgatóknak és természetesen SIM-kártyahely; a WiFi nem lesz mindegyikben alapfelszerelés, de mindkét méretben kapható lesz WiFi-s változat is. A 8.9-ből és a a 10.1-ből is 16 és 32 GB-os verzió egyaránt kapható lesz. A két tablet az Android 3.0 Honeycomb operációs rendszert használja, de UI-ként a saját fejlesztésű TouchWiz UX-et kínálja a Samsung a Honeycomb eredeti kinézete helyett.
Az Engadget egy videót is készített:
A készülékek ára a következőképpen alakul: a Galaxy Tab 8.9-ért 469 dollárt kell fizetnünk 16 GB-os és 568 dollárt 32 GB-os kivitelben, míg a 10.1 ára rendre 499 és 599 dollár lesz majd.
A világ atomerőműveinek harmada cukorként olvadt el, miután az internet adatforgalma egy harkály hátán repülő menyét miatt emelkedett meg. Az őrület alig egy napja tart és hamar feltették az emberek a megfelelő kérdést: Ez most Photoshop, ugye? Akármennyire is könnyű lenne rávágni, hogy igen, valójában még mindig nem tudjuk megmondani, ráadásul úgy néz ki, hogy akár igazi is lehet, legalábbis a természettudomány jelenlegi állása szerint.
A világ atomerőműveinek harmada cukorként olvadt el, miután az internet adatforgalma egy harkály hátán repülő menyét miatt emelkedett meg. Az őrület alig egy napja tart és hamar feltették az emberek a megfelelő kérdést: Ez most Photoshop, ugye? Akármennyire is könnyű lenne rávágni, hogy igen, valójában még mindig nem tudjuk megmondani, ráadásul úgy néz ki, hogy akár igazi is lehet, legalábbis a természettudomány jelenlegi állása szerint.
