Korábban már írtunk a bizonyos fényképezőgépekben (például a mobiltelefonban levőknél) alkalmazott gördülő zár okozta fura fotókról; de az eddig senkiben sem merült fel, hogy nézhet ki a dolog fordítva…

A gördülő zár lényege, hogy a kamera végigszkenneli a szenzor előtti területet és ennek eredménye adja a képet. Ez nyilván azt is jelenti, hogy ha valamilyen mozgó dolgot fényképezünk, az a szkennelés időtartama alatt elmozdul, emiatt nem a valós képet rögzítjük, hanem egy vicces keveréket.

A Helidigital egyik szerzője, mguw az effektust fordítva akarta rögzíteni – épp ezért egy röpképes helikoptermodell rotorjának forgási sebességét egy kis fényképezőgép szkennelési sebességéhez igazította, majd a rotorra rögzítette a kamerát és elkezdte reptetni a gépet… az eredmény az alábbi videón látható.

Ugyan még csak kísérleti projekt, a Holocube nevű eszköz elviheti az otthonokba is a hologram alapú kivetítést.

A legfrissebb verzió, a HC70 egy 70 colos (178 cm) kijelzővel rendelkezik, amely 1080*1920 pixeles felbontásra képes és akár egy embert is képes életnagyságban megjeleníteni. A felvételek tárolását egy 40 GB-os SSD merevlemezzel oldotta meg a tervező, Joris Vanbriel. A készüléket egy 2,8 GHz-es, kétmagos Intel processzor vezérelte számítógép működteti, amely Windows 7 Embedded operációs rendszert használ. Az új tartalmak USB-n keresztül kerülhetnek fel a Holocube-ra, amely nem igényli, hogy a felhasználó módosítsa a gyári beállításokat; egyszerűen egy gombbal be kell kapcsolni és kész.

Noha elsőre egyértelműnek tűnhet a válasz, a valóságban nem feltétlenül az – erre utal a Millcraft Paper videója is.

A problémát elsősorban az okozza, hogy bár a papírgyártás valóban igényel fát, de a felhasznált papír egyben újra is hasznosítható – akár ismételt papírgyártáshoz is. A digitális média előállításához vagy megtekintéséhez áram kell, amit nem lehet újrahasznosítani, az előállítása pedig – az erőfeszítések ellenére – a legtöbb esetben nem túl környezetbarát módon történik.

Arról nem is beszélve, hogy a működésképtelenné váló hardverek újabb szennyezési forrást jelentenek a maguk műanyag- és fémtartalmával; aminek az újrahasznosítása ma még messze nem megnyugtató módon megoldott kérdés.

Az AMOLED kijelzők érkezését nagy várakozással kísérte a közönség, de végül problémásnak bizonyult – elsősorban azért, mert a szabadban, természetes napfénynél gyakorlatilag olvashatatlan volt a panel.


A Samsung azt ígéri, hogy a továbbfejlesztett Super AMOLED kijelzőkkel ezeket a gondokat sikerült megoldani, és a következő fejlesztéseket végezték el:

• a kijelzők vékonyabbak lettek;
• a színek élénkebbekké váltak;
• a panel betekintési szöge javult.

Ennek a fő oka, hogy ennél a kijelzőtípusnál a touchscreen működéséhez szükséges érzékelők nem önálló felületi réteget alkotnak a tulajdonképpeni kijelző felett, hanem beleintegrálták őket a kijelzőbe. Így egy réteggel vékonyabb lett a panel, és egyben ezzel javult a láthatóság és az olvashatóság.
A cég egyben egy videót is közzétett, amelyben bemutatják a kijelzők felépítését, és megpróbálják demonstrálni, miért és miben is jobb a Super AMOLED a szokványos TFT-paneleknél:

(forrás: Engadget)