Éppen tegnap került hasábjainkra a Fujifilm XF objektívek gyártását bemutató videó és máris itt a Nikon válasza. Ezúttal nem a gyártási folyamatot nézhetjük végig, hanem az objektívekben lévő legújabb technológiákat igyekszik elmagyarázni. Éppen emiatt sokkal izgalmasabb is, hiszen megtudhatjuk belőle az optikai képstabilizátor, fókuszmotor vagy a lencsebevonatok működési elvét.
Alexandre Farto elég érdekes módszert választott képeinek megalkotására: nem fest, hanem lekaparja a festéket és a vakolatot is elhagyott házak faláról. A módszere viszonylag egyszerű, de annál aprólékosabb: előrajzolja magának a képet a falon, azután kalapáccsal, vésővel és természetesen puszta kézzel lekaparja a kvázi “felesleges” festéket.
A díszítő fényeket számtalan módon lehet alkalmazni, van amikor pusztán a színévek játszunk, van amikor fényformáló előtéteket helyezünk fel, megint máskor házilag barkácsolunk valamit, amivel egészen új dimenziót adhatunk a fotóinknak. A következő trükkhöz ráadásul nem is kell más, csak egy vaku, egy kartonlap és egy olló, így azok is könnyen elboldogulhatnak vele, akik még életükben nem láttak közelről fűrészt vagy szögbelövőt.
A díszítő fényeket számtalan módon lehet alkalmazni, van amikor pusztán a színévek játszunk, van amikor fényformáló előtéteket helyezünk fel, megint máskor házilag barkácsolunk valamit, amivel egészen új dimenziót adhatunk a fotóinknak. A következő trükkhöz ráadásul nem is kell más, csak egy vaku, egy kartonlap és egy olló, így azok is könnyen elboldogulhatnak vele, akik még életükben nem láttak közelről fűrészt vagy szögbelövőt.
Nem új az a koncepció, hogy a fotózott személyre projektorral vetítünk valamit. Sok vicces, érdekes vagy akár művészi kép születik így. De mi van akkor, ha valakinek az arcára a saját arcáról készült fotót vetítjük? Meglehetősen bamba, zombiszerű ábrázatok születnek így.
Minden korszaknak megvan a maga elképzelése arról, hogy miként fog kinézni a jövő. Sokszor valami grandiózusra, markánsan eltérőre és a valóságtól messzire elrugaszkodottra gondolunk. Nem úgy a német Christian Stoll aki jelenkorunk létező helyszínein készít futurisztikus benyomású fotókat. Fotói sterilek és ridegek, de ez most az ő jövőlátomása.
A művészettörténet legjelentősebb festői között tartjuk számon Vincent van Gogh-ot. Nem csoda hát, hogy a hollandiai Nuenen városa büszke rá, hogy élete egy jelentős szakaszában itt élt a nagy Gogh. A kerékpárutak feltuningolását a Roosegaarde design stúdióra bízták és adta magát, hogy az útburkolat világító felületének mintázata a festőre jellemző stílusban készüljön el. Az biztos, hogy ezen az úton éjszaka tekerni felér egy utazással van Gogh agyába.
A művészettörténet legjelentősebb festői között tartjuk számon Vincent van Gogh-ot. Nem csoda hát, hogy a hollandiai Nuenen városa büszke rá, hogy élete egy jelentős szakaszában itt élt a nagy Gogh. A kerékpárutak feltuningolását a Roosegaarde design stúdióra bízták és adta magát, hogy az útburkolat világító felületének mintázata a festőre jellemző stílusban készüljön el. Az biztos, hogy ezen az úton éjszaka tekerni felér egy utazással van Gogh agyába.
Ez a fotósorozat a gyermekkort idézi. Nincs benne divat, politika, szex, csak pusztán a gyermeki kalandvágyó képzelet nyakon öntve egy adag felnőttes, komor melankóliával. Dominik Smialowski lengyel fotós álmodta meg a „Pilot’s Melancholy” sorozat koncepcióját és be kell vallanom roppant módon elnyerte a tetszésem. Nem is kell hozzá semmiféle magyarázat, mesélnek a fotók. Nem valamilyen grandiózus, epikus történetet, hanem csak pusztán szól a pilótáról és szól a kietlen semmiről, melyben helyenként ott az ember nyoma, de eredendően lakatlan és soha be nem népesített. Hangulatteremtésből ötös, csillagos ötös. Sőt, akár egy mozifilmet is el tudok képzelni mellé, párbeszédek és más szereplők nélkül.
