Nálunk járt a Canon legújabb, belépő szintű DSLR gépváza, hogy tesztelésnek vessük alá és megtudjuk mire is képes, kinek tudjuk ajánlani és mik az erősségei vagy éppen gyengeségei. A Canon EOS 650D egy alapvetően szerethető és több tekintetben előremutató fényképezőgép, de árcédulája miatt kompromisszumokra is szükség van. Haladó amatőrök figyeljetek!
Senki sem vitatja, hogy a vállalkozás sikeréhez a szerencsén túl egy mázsányi üzleti érzék szükséges. Azt viszont sokan nem veszik komolyan, hogy épp ugyan ennyire fontos a megfelelő vizuális kommunikáció a megrendelők és partnerek irányába. Ez a leírás főleg annak a cégvezetőnek szól, aki bár sejtette, hogy szüksége lehet a megfelelő körítésre, mégsem tudta mennyi minden múlik az apró részleteken. Ehhez adunk tíz tippet, melyek egy része jól jöhet a vállalkozásnak, egy másik részük pedig segít közelebbről megismerni a design, fotó, kreatív területen dolgozók munkáját.
A pletykák jönnek és mennek, de a Pentax K-30-ról kiszivárgott prospektus anyag szinte biztossá tette nem csak az érkezését, hanem a tudását is. Nem ér senkit sem meglepetésként, hogy az összes funkció beigazolódott. A K-30 a Pentax új típus számozási rendszerében fogant, de az már elsőre feltűnik, hogy igazi középkategóriás gépvázat kapunk.
Érdekes videóra bukkantunk az internet bugyraiban. A tesztpadon egy igen kedvelt manuális Pentax 50mm f/1.4 SMC Takumar objektív látható amint egy Geiger számlálóval mérik a sugárzás intenzitását. Egy fotó optikától nem várnánk, de a számláló megugrik, előbb a front lencse felől kis mértékben, majd a hátsó lencse felől mérve hatalmas mértékben. De vajon van ok a félelemre vele kapcsolatban?
A webdesignerek sokszor nem ismerik fel azt, hogy hiába állítanak össze egy pofás tervet, ha az nem jelenik meg mindenhol ugyanúgy – egyszerűen azért, mert a legtöbb monitor nincsen színhelyesen beállítva, így nem ugyanazokat a színeket fogja mutatni, mint amiket a designer megálmodott. Persze ennek a hibának az ismeretében megpróbálhatjuk előre minimalizálni a hibákat.
A web elterjedésének idején, a ’90-es évek elején a site-ok egyszerűen azt a 216 színt használták, amit az akkoriban elterjedt monitorok is biztonságosan meg tudtak jeleníteni anélkül, hogy a színátmeneteknél fellépő pixelesedéssel, a ditheringgel foglalkozni kellett volna. Manapság azonban a monitorok kezelik a 24 bites színmélységet, ami egyben azt is jelenti, hogy gyakorlatilag nincs az a szín, amit nem lennének képesek megjeleníteni.
Azonban ez sem jelenti azt, hogy minden kép egyformán jelenik meg ezeken a monitorokon. Ahhoz, hogy ez igaz legyen, azonos beállításokra lenne szükség – ez viszont korántsem áll fent. Minden gyártó, és néha még az azonos gyártó eltérő modelljei is más-más beállításokat használnak, ami már befolyásolja a megjelenített színeket. A gamma beállítása sem konzisztens (a közelmúltig a Mac-eknél egy világosabb, kisebb gammájú alapbeállítást használtak, mint a Windowsos gépek esetében), ráadásul maga a monitor is változtathatja a színeit, pl. ahogy bemelegszik vagy ahogy lassan öregszik a szerkezet. Korántsem mellesleg az is befolyásolja az érzékelt színeket, milyen megvilágítású és színű környezetben dolgozunk éppen – így még az elvileg fehér színű részletek sem feltétlenül bizonyulnak annak később. Ha a monitor pl. a piros felé tolódott el, akkor a kék színek lilássá válnak; a túl világos monitorokon eltűnnek az árnyékok; a túl sötéteknél elmosódik az árnyék és a fényes részeknél színmódosulás is történhet.
Szerencsére vannak megoldások a megfelelő korrekciókra. A PNG formátumú képek mentése során az adatok közé elmenthető a megfelelő gammakorrekció értéke. Csakhogy ez egyben hátrány is: ha egy eltérő fényerejű monitoron nézzük a képet, akkor a gammakorrekció már téves.
Az iparág egységesítési próbálkozása volt az International Color Consortium (ICC) megalapítása 1993-ban. A cél az volt, hogy sikerüljön platformfüggetlen színazonosságot elérni a monitorok, nyomtatók és szkennerek között. Ennek érdekében alkották meg az ICC profilokat, amik arról tartalmaznak információkat, hogy az egyes eszközök hogyan is jelenítik meg a színeket. A legtöbb számítógép és a nyomtatók esetében a gyártó mellékeli ezt a profilt, hiszen ők vannak tisztában a működésükkel. Az alapbeállítások mellett természetesen sokszor elérhetőek saját beállítások is, hogy alkalmazkodhassunk a különböző munkaterületekhez és azok megvilágításához. 1996-ban a Hewlett-Packard és a Microsoft fektette le az azóta széles körben elterjedt sRGB (standard RGB) színskálát az összeadó színkeverést használó eszközök számára.
Persze a pontos beállítások mellett is szükség van pár trükkre. Ilyen például, hogy félóránként “reseteljük” a szemünket egy szürke színkártya pár másodperces nézésével (ez a kártya általában 12%-os vagy 18%-os szürke). Szintén fontos, hogy a monitorunkat sose érje közvetlenül a fény, és lehetőleg ne legyen a közelében semmi színes dolog (fényvisszaverő réteggel ellátott kijelzők esetében a hátunk mögött se). Fontos, hogy a munka elkezdése előtt szoktassuk a szemünket a környezethez pár percig, és tartsuk a monitorunkat tisztán. Az sem árt, ha a közvetlen napfényt megszűrjük például egy függönnyel – ugyanis hiába a legjobb fényforrás a napfény, ha az erőssége napszakonként is változik, nem beszélve arról, hogy két egymást követő napon sem azonos. És végül, de korántsem utolsósorban kalibrálnunk kell a monitort is, hogy helyesen mutassa a színeket.
(forrás: Webdesigner Depot)
Az Epson négy új, professzionális, művészeti célú és proofkészítő fotónyomtatót mutatott be, amelyek széles színteret és nyolc- vagy tíz színkomponensű tintakészletet kínálnak. A készülékeket Epson TFP PrecisionCore nyomtatófejjel szerelték fel, ami kiemelkedő minőséget, pontos és tartós nyomatokat biztosít. A professzionális mérnöki tervezésnek és a rugalmas funkcióknak köszönhetően a modellek a felhasználók minden nyomtatási és proofkészítési igényének képesek megfelelni.
Az Apple tegnap a WWDC szakmai eseményen jelentette be az új MacBook Pro modelleket és a pletykák bizony igaznak bizonyultak. Az almás cég valóban megcsinálta a Retina kijelzővel felvértezett MacBook Pro modelleket. Nem akarjuk a számítógép egyéb paramétereit túl részletesen körüljárni, viszont a kijelző igen is fontos lehet számunkra.
Az előzetes pletykáknak megfelelően itt van a GoPro 3, rögtön három különböző kiadásban. Szerencsére még a legolcsóbb verzió is hozott újdonságokat, de a Black Edition igazán odacsap a lovak közé, újabb évekre bebetonozva az apró elpusztíthatatlan kamera vezető helyét.
Talán akadnak olyanok akiket meglepetésként ér, hogy nyakunkon a Full HD-t leváltó, nagyobb felbontást ígérő következő formátum. Persze aki HDTV vásárlás előtt áll az ne napolja el a beruházást, mert a 4K filmek megjelenítésére alkalmas készülékek még biztosan nem lesznek elérhető áron a következő 4-5 évben. A CEA (Consumer Electronics Association) nevén nevezte a formátumot, mely az Ultra High-Definition (UHD) nevet kapta.
Amikor az egyedi szót alkalmazzuk egy limitált kiadásra, akkor általában nem arra gondolunk, hogy a termék minden egyes darabja eltérő külsővel kerül majd forgalomba. Pedig az Absolut Vodka gyártója úgy gondolta, hogy komolyan veszi az Absolut Unique kampány jelmondat minden egyes betűjét. Így a mögötte dolgozó kreatív csapat egy olyan akadállyal találkozott, melyben tervezett módon csúszik ki a kezük közül az irányítás.
