Nishihiro valószínűleg egy elhajlós estén éppen rendeltetésszerűen használhatta sörsisakját, mikor a múzsa homlokon csókolta és bumm: Itt a tökéletesen mobilis vakutartó, ami együtt mozog veled. Láttunk már hasonló barkács megoldásokat, de az ilyesmi mindig megdobogtatja a rendes fillérbabusgató fotósok szívét!
A két óriásdinoszaurusz Canon és Nikon az elmúlt 15 évben teljesen rászoktatott mindenkit arra, hogy elalvási nehézségek esetén az éppen aktuális új belépő szintű DSLR bemutatóját kell elolvasni. De van itt valami, ami egyelőre a MILC iparnak még mindig fejtörést okoz.
A berlini IFA egyik érdekessége volt az a nyomtató, amely egyszerű 3D-s ábrákat és feliratokat állított elő – hab segítségével.
Noha ez nem segít azon a növekvő igényen, hogy 3D-s nyomtatással állítsunk elő bonyolultabb szerkezeteket, reklámcélokra akár még hasznos is lehet – persze ehhez nem árt, ha a hab környezetbarát anyagból készül.
A Candy Glass Productions fotó- és filmstúdió már több alkalommal is elkápráztatta az internet polgárságát a hatalmas épületek körül pörgő hyperlapse videókkal, illetve animált GIF-ekkel. Most az eddigi legnagyobb fába vágták a fejszéjüket és be is mutatják, hogy miként készítették el a pörgő hegyről készült hyperlapse anyagot.
Egy használaton kívüli televízió a porfogáson kívül nem sok mindenre jó, éppen ezért a Samsung úgy döntött, hogy megoldást kínál. Ez lett a Frame, mely pont az, amire a neve is utal: egy képkeret. A falra akasztva pontosan úgy néz ki, mint egy felakasztott kép, de eközben ez egy teljes értékű 4K UHD televízió, mely az Art üzemmódnak hála digitális képkeretként is funkcionál.
Persze mit ér egy közel háromezer dolláros digitális képkeret minőségi tartalom nélkül? A kreativitás ellen beoltott tulajdonosok a Samsung által összeválogatott nagyfelbontású alkotások között válogathatnak, melyek darabját 20 dollárért mérik vagy havi 5 dollárért a teljes kollekcióhoz hozzáférés jár.
Persze ettől még van lehetőség saját képeket is szinkronizálni vele. A tökéletes megjelenítésről egy fényérzékelő szenzor is gondoskodik, mely mindig a környezeti fényekhez igazítja a kijelzőt. Aki pedig az energiafogyasztás miatt aggódik, az bekapcsolhatja a takarékos módot, így csak akkor kapcsol be a kijelző, mikor a helységben mozgást érzékel.
A televízió kerete egyébként cserélhető, hogy a lakás, iroda vagy műterem stílusához igazodjon. Ezen a szinten már alapkövetelmény a nulla rés a fal és a készülék között, valamint a rejtett kábelezés. Meg is kérik az árát: A nagyobbik 65” méretű modell 2800 dollárba kerül, míg a kisebbik 55” modell pedig 2000 dollárt kóstál, amihez 200 – 250 dollár között kaphatunk csere kereteket.
Ryan Lee mindig is kíváncsi volt rá, hogy mit láthatnak a repterek biztonságáért felelős tisztek amikor átvilágítják a csomagját. Sajnos egy ilyen géppel (érthető okokból) nem sikerült közelebbi kapcsolatba kerülnie, de egy ismerőse elintézte, hogy egy orvosi röntgen gépben vizsgálhassa meg a nem kevés tagból álló gyűjteményét.
Sosem volt célunk bármilyen fényképezőgépet úgy lehúzni, hogy használhatatlannak minősítsük, de a Lomography Konstruktor átlátszó verziója szándékosan lett hasznavehetetlenre tervezve. Egyébként egy teljesen működő analóg fényképezőgép, melyet a repülőgép makettekhez hasonlóan magadnak kell összeszerelned, de az átlátszó ház miatt a befűzött és elfotózott filmet lényegében rögtön tönkreteszed.
Ez a hír most nem is annyira az iPhone 5 miatt érdekes, hanem a Sony miatt. A japán gyártó a fotóiparban leginkább a saját gyártású és mások számára nagy számban eladott CMOS szenzorokkal hagy lábnyomot, azt viszont mindenhol. A Sony rengeteg (akár rivális) gyártó számára készít szenzorokat, melyek remekül beváltak (lásd: Nikon D800, D800E és D600). Az iPhone 5 fő kamerája is az ő szenzorukat használja és nagyon úgy tűnik, hogy sikeres lesz.
A kaliforniai InVisage nem kevesebbet tűzött ki maga elé, mint az egész szilícium alapú szenzorgyártást múlt időbe tenni. Az általuk fejlesztett Quantum Dot technológiára épülő szenzor nem csak a global shutter és komoly fényérzékenység miatt, hanem a hatalmas dinamikája által is érdekes lehet. Az első bevethető prototípussal pedig rövidfilmet készítettek a nagyközönségnek.
Érdekes véleménycikket közölt a Nofilmschool a CP+ 2014 termését értékelve. A videós körökben népszerű szakportál egyenesen arra a következtetésre jutott, hogy a Sony igazi innovációt hajt végre a fotóiparban, míg a Canon évek óta egyhelyben toporog és semmivel sem lendíti előre a piacot. A nemrég bemutatott Sony Alpha A6000 az egykori NEX-6 utódja és alaposan tele lett zsúfolva újdonságokkal, ráadásul a gyártó szerint az A6000 rendelkezik a világ leggyorsabb AF rendszerével is. A Canon-hoz hasonlítás még úgy is működik, hogy a másik japán gyártó csak egy EOS 1200D-vel rukkolt elő (na meg persze kompakt fronton a G1 X Mark II-vel).
