A fényképezőgép már hosszú évtizedek óta sláger terméke a karácsonyi ajándékozásnak. Ez az utóbbi években sincs másként, annak ellenére, hogy a piac erősen átalakulóban van. Sokan vesznek családtagjaiknak fényképezőgépet és jellemzően a százezer forintos értékhatár alatti szegmensből válogatnak. Noha a karácsony már kérlelhetetlenül a nyakunkban lohol, azért érdemes figyelembe venni, hogy sok helyen a készlet kisöprések a két ünnep közötti időszakig, vagy akár januárig is elhúzódnak, így aki spórolt pénzét fényképezőgépre költené, annak adunk egy kis mankót a tájékozódáshoz.

A Fujifilm elsősorban a Leica és csak másodsorban a DSLR világ kihívója akar lenni. Sokak szerint előbbi már szinte révbe ért, így ideje megostromolni azokat, akik vélt vagy valós előnyeik miatt még mindig ragaszkodnak a jól bevált tükrös csattogóhoz. Az egyik legfontosabb érv a DSLR-ek mellett a fáziskülönbség elvén alapuló AF rendszer, mely gyorsabb élességállítást tesz lehetővé (főleg mozgó témán), mint a jelenleg elterjedt kontraszt alapú rendszerek. Ez hamarosan változhat a Fujifilm új hibrid megoldása által.

A Fujifilm elsősorban a Leica és csak másodsorban a DSLR világ kihívója akar lenni. Sokak szerint előbbi már szinte révbe ért, így ideje megostromolni azokat, akik vélt vagy valós előnyeik miatt még mindig ragaszkodnak a jól bevált tükrös csattogóhoz. Az egyik legfontosabb érv a DSLR-ek mellett a fáziskülönbség elvén alapuló AF rendszer, mely gyorsabb élességállítást tesz lehetővé (főleg mozgó témán), mint a jelenleg elterjedt kontraszt alapú rendszerek. Ez hamarosan változhat a Fujifilm új hibrid megoldása által.

A Samsung egy igazi kísérletező, olyan mintha egyszerre egy tucatnyi horgászbottal próbálna halat fogni. Megpróbálkozik mindennel amire csak mérnököt és erőforrást fordítani tud és ennek az egyik ékes bizonyítéka a CES-en bemutatott WB2200F, mely a külső stílusjegyei alapján csak egy mezei ultrazoom kompakt bridge gép. Mit akar elérni ezzel a Samsung? Kicsit olyan, mintha a tuning Suzuki egy Ferrari mellé beállva akarna keménykedni.

Mindegy, hogy grafikával, filmmel, fotóval vagy nyomdával foglalkozunk, a számítástechnika életünk és munkánk szerves részét képezi. Adatainkat tárolni kell, munkáinkat pedig végezni és a tárterületnek ára van. De mennyi az annyi? Manapság már egyre sűrűbben terabájtokban mérünk, de most még érezzük, hogy mit is jelent egy gigabájt.  Az 1980-as években például egy Apple gigabájt elérte a 700,000 dollárt is, ez pedig ennek a listának az egyértelmű rekordja! De miként számoljuk ki a gigabájt árát? Nagyon egyszerű: Fogjuk a merevlemezünket, megnézzük a tárterületet és az árat, melyből megkapjuk az egy gigabájtra jutó összeget.

Sok internetezőnél kiverte a biztosítékot az amerikai Orlandóban élő fotós, Stephen Yanni akciója. Egy kissé nyálas üzenetben fordult a GoFundMe közösségéhez, hogy pénzt gyűjtsön idegenektől saját magának egy drága Nikon D4S fényképezőgép megvásárlásához. A közösségi finanszírozásban láttunk már nem kevés hajmeresztő dolgot, de ez alighanem az egyik legmeredekebb. Vagy mégsem?