Sokkal egyszerűbb lenne felsorolni, hogy miből nem lehet fényképezőgépet megépíteni, mint azt, hogy miből állítható elő legalább egy lyukkamera. Éppen ezért kicsit sem meglepő, hogy lehet akár betonból is! Ez talán az egyik olyan alapanyag amihez sem speciális szerszámok, sem különösebb szaktudás nem kell.
Az angliai művész, Ptolemy Elrington eldobált dísztárcsákból, karosszériaelemekből, egyéb műanyag és fémhulladékokból készít állatokat ábrázoló szobrokat. Ezek sokszor nem csak életnagyságúra híznak a művész műtermében, hanem akár nagyobbra is. Érdekes ezekben a szobrokban felfedezni a BMW, Renault, Mercedes és sok más autómárka jól ismert emblémáit, majd a vonalaikat jobban megfigyelve felismerni, hogy ezek milyen alkatrészek is valójában.
Brock Davis fotós általában ételekről készít képeket – de cseppet sem hagyományos formában.
Az egyik projektjében katasztrofális robbanásokról készült híres fényképeket idézett meg – alapanyagként karfiolt használva… Fent a Hindenburg léghajó pusztulásáról készült kép (a karfiol és az eredeti) látható.
A Challenger katasztrófája
A Nagaszakira dobott atombomba
Will Burrard-Lucas általában Afrikában készíti éjszakai vadvilági fotóit és a BBC nemrégiben megkereste egy kihívással: Otthon Angliában is készítsen ilyen éjszakai fotókat szabadon választott állattal. Will a gyöngybaglyot választotta és ehhez az infravörös fotózást hívta segítségül.
Egy blogger, Urikane készített egy fontot. Ez még nem lenne olyan nagy dolog – de ő ezt különböző iPhone-appok ikonjainak felhasználásával érte el.
A készlet egyelőre még csak a fenti videón és az alábbi képen létezik, de hamarosan jön valós fontként is; a kimaradt W is benne lesz majd.
(forrás: macstories.net)
Van egy elcsépelt közhely, mely szerint bármiben meg lehet találni a szépséget. Aki szereti a hatalmas építményeket és a nyers betont, annak az ipari hűtőtornyok igazi csemegének számítanak. Így van ezzel a belga Reginald Van de Velde is, aki képes keresztülutazni Európán, hogy ezeket a folyadékok hűtésére használt építményeket fotózza. Nem csak az üzemen kívüli, bontás előtt álló tornyokba jut be, hanem még aktívan szolgálókba is.
Dusan Sojancevic már 15 éve járja a világ városait és mindenhol igyekszik valahogy máshogyan visszaadni a városképeket, mint a klasszikus turistafotók. Szerinte az esőcseppek segítik emlékeztetni őt arra, hogy milyen aprók is vagyunk a minket körülvevő világhoz képest és egyfajta sajátos mikrokozmoszt alkotnak.
Lorraine Loot akkor kezdett bele egy 365 napos projektbe, mikor már kezdett kicsit ciki lenni, de az ő kézzel festett parányi festményeire csak azt tudjuk mondani, hogy jobb később mint soha. A fiatal nő éppen egy kis alkotói válságban volt, egy ideje nem vette kézbe az ecsetet, ezért eldöntötte, hogy egy évig minden nap festeni fog egy kicsit. Ezt a kicsi dolgot pedig szó szerint vette, olyannyira, hogy a projekt neve „Képeslapok a hangyáknak” lett.
Lorraine Loot akkor kezdett bele egy 365 napos projektbe, mikor már kezdett kicsit ciki lenni, de az ő kézzel festett parányi festményeire csak azt tudjuk mondani, hogy jobb később mint soha. A fiatal nő éppen egy kis alkotói válságban volt, egy ideje nem vette kézbe az ecsetet, ezért eldöntötte, hogy egy évig minden nap festeni fog egy kicsit. Ezt a kicsi dolgot pedig szó szerint vette, olyannyira, hogy a projekt neve „Képeslapok a hangyáknak” lett.
Lorraine Loot akkor kezdett bele egy 365 napos projektbe, mikor már kezdett kicsit ciki lenni, de az ő kézzel festett parányi festményeire csak azt tudjuk mondani, hogy jobb később mint soha. A fiatal nő éppen egy kis alkotói válságban volt, egy ideje nem vette kézbe az ecsetet, ezért eldöntötte, hogy egy évig minden nap festeni fog egy kicsit. Ezt a kicsi dolgot pedig szó szerint vette, olyannyira, hogy a projekt neve „Képeslapok a hangyáknak” lett.
