Pár éve még komoly szakmai viták alapja volt, hogy a LED képes-e ugyanolyan minőségű megvilágításra, mint a színmenedzselt környezetbe szánt professzionális fénycsövek. A hátrányokat azóta nem csak behozta, de tovább is lépett a jól megszokott technológián, de van ahol még mindig a fénycső az ideálisabb.

Mi volt a vita tárgya?

A LED-ről tudjuk, hogy a közönséges, hétköznapi használatra szánt diódák által kibocsátott fénynek a spektrális eloszlása hiányos, így professzionális print-, csomagolóanyag-, textil-, tárgyvizsgáló környezetben alkalmatlanok a munkavégzése. Az alacsony CRI-vel rendelkező hétköznapi diódák a vonatkozó ISO szabványoknak nem felelnek meg, de ez a felvetés egyébként egy hagyományos fénycsőre is igaz, csak annak a technológiának volt egy pár évtized előnye kiforrni.

Az olyan gyártók, mint a német Just Normlicht és beszállítói viszont rengeteget invesztáltak abba, hogy minél magasabbra tornásszák ezt a bűvös CRI indexet, ami ma már 95%-ot is képes meghaladni, ezzel már megfelelnek minden olyan szabványnak, ami korábban csak a fénycsövekre volt jellemző. Évek óta nem kérdés, hogy egy megfelelő minőségű LED már alkalmas arra a professzionális munkára, amit egy vizsgálópulttól elvárunk, mostanra inkább a többlet tudás fejlesztése vált prioritássá.

Mik a LED előnyei?

A fény minőségét ezúttal nem írjuk be előnynek a fénycsőhöz képest, éppen elég az, hogy ebben már fej-fej mellett haladnak. Viszont érdemes átfutni az alábbi listát arról, hogy milyen többlet előnyökkel kecsegtet egy LED-es megvilágítás:

  • Szabályozható színhőmérséklet
  • Fokozatmentes dimmelhetőség színeltolódás nélkül
  • UV komponens belekeverése a megvilágításba
  • USB kapcsolattal a softproof az eszközök szélesebb körén vált elérhetővé
  • Akár 50.000 munkaórát meghaladó élettartam
  • Stabil minőség a diódák teljes élettartama alatt
  • Nincs minőségi fluktuáció a gyártási sorozatok között
  • Nincs bemelegedési idő, bekapcsolás után rögtön használható

Talán érdemes lehet egy-két ponthoz magyarázatot vagy kontextust is adni. A variálható színhőmérséklet megadja azt a lehetőséget, hogy az eszköz teljes teljesítményen üzemeljen D50 és D65 módban is. Erre a fénycsöves megoldásoknál az a lehetőség van, hogy az összes csőnek azonos színhőmérsékletűnek kell lennie. Ahol viszont fontos a változtathatóság D50 és D65 között, oda vegyesen telepített fénycsövek kellenek, de értelemszerűen a nem használt csövek lekapcsolásával a kimeneti fényáram is kevesebb lesz.

A munkaórák kérdésköre szintén fontos, főleg ha a költségeket a teljes élettartamra vagy legalábbis évekre vetítjük rá. A Just Normlicht például legalább 50.000 munkaórában határozza meg a LED-ek élettartamát, ehhez képest a fénycsöveik csereperiódusa 2000 munkaóra (természetesen világítanak tovább is, de ennyi ideig garantált a minőségük kifáradás nélkül).

Az is előnyös lehet, hogy a Just Normlicht eszközök mindegyike az ügyfélhez szállítás előtt egy minőségbiztosítási mérésen esik át, erről jegyzőkönyv is mellékelve van a dobozban. Ezt a minőséget a LED-ek a teljes élettartamuk alatt tartani tudják. A fénycsövek esetén minden gyártási sorozatból (batch) mintát vesznek és ezek mérése is megtörténik, de egy kis tolerancia határon belül lehet szórás az egyes sorozatok között.

Hol vannak a hátrányok?

Egy-két tényleg fontos hátrányról érdemes szót ejteni. Az első és talán sokaknak legfontosabb, hogy a LED-es színhelyes megvilágítások árai jellemzően magasabbak, mint a fénycsöveseké. Ahol egy ilyen eszköz aránylag csekély munkaórában van üzemeltetve, ott érdemes lehet számításba venni, hogy a felár megtérül-e belátható időn belül, mert könnyen lehet, hogy nem fog és érdemes a hagyományos verzió mellett maradni (már ha a többlet tudásra nincs szükség).

Másik fontos tudnivaló, hogy nagyméretű terek bevilágítására továbbra is a fénycsövek ideálisabbak. Ha például egy kiállítási teret, tárgyalótermet, komplett műhelyeket kell bevilágítani és elvárás a kifogástalan színhőmérséklet, akkor oda a LED még nem ideális vagy csak akkora többlet költségek árán, melynek megtérülése erősen kérdéses. Ezért a LED helye egyelőre még csak a nagyformátumú print vizsgáló asztalokig és fali konzolokig bezárólag keresendő, de ez még változni fog a jövőben ahogy fejlődik a technológia. Nem mindegy tehát, hogy egy egész tárgyaló vagy csak a tárgyalóasztal színhelyes megvilágítása a cél.

Megéri a felárat?

Aki idáig eljutott az olvasásban, talán már kezdi kialakítani a képet magában, hogy a felár kérdésében alapvetően két tényezőt érdemes számításba venni. Pár éve még csak arról beszélgettünk volna, hogy a magasabb ár mikorra térül meg azzal, hogy el lehet felejteni a fénycső cserélgetést. Ahol napi szinten használatban vannak ezek az eszközök a gépterem vagy a stúdió sarkában letámasztva, ott a LED hosszabb távon az olcsóbb megoldás, még akkor is ha a megvásárlásakor akár 30-40% felárat is fizetni kell.

De van egy másik aspektus, ami mellett szintén nem lehet elmenni: Ma már nem csak arról van szó, hogy a LED hosszabb távon olcsóbb-e, de mint említettük tud pár olyan mutatványt is, amit a fénycső nem. Itt a költségekbe azt is érdemes belekalkulálni, hogy miként segítik ezek a többlet funkciók a munkavégzést és az is előfordulhat, hogy speciálisabb igények esetén a fénycsöves eszköz elveszíti árelőnyét már a beszerzés során is, amihez jön még a csövek cserélgetésével egyre csak hízó hátrány.

—

Megjegyzés: A cikk létrehozásában médiapartnerünk, a colormanagement.hu volt segítségünkre, akik a Just Normlicht magyarországi képviseletét látják el. A cikkben leírt előnyök és hátrányok általános érvényűek, de néhány számszerűsített adat esetén a Just Normlicht hivatalos specifikációit vettük alapul, ezek gyártónként eltérők lehetnek, mindig érdemes vásárlás előtt érdeklődni.