Bár egy generációváltásnak nem kell mindig szenzorváltással is járnia, azért szeretjük ha minél több újdonságot kapunk. A Sony A7R III viszont annak ellenére is tele a szenzort érintő fejlesztésekkel, hogy az pont nem változott az elődje óta. Van itt 5,5 EV értékű szenzoros stabilizálás, 15 EV dinamika és Pixel Shift Multi Shooting módban akár 169,2 megapixelnyi adat belesűrítve 42,4 megapixelbe.

  • 42,4 megapixeles Full Frame CMOS szenzor
  • Sony E-bajonett
  • Bionz X processzor
  • Speciálisan csillapított zárszerkezet 500.000 ciklusos élettartammal
  • 3.68 millió pixeles OLED EVF 60/120 fps képfrissítéssel
  • 5,5 fényértéknyi előnyt adó 5-tengelyes szenzor stabilizálás
  • 15 fényértéknyi dinamika (14 bit RAW módban)
  • ISO 100  – 32 000 érzékenység (kiterjesztve: ISO 50 – 102 400)
  • 10 fps sorozatfelvétel
  • 425 AF mező, ebből 399 fázisalapú, -3 fényértékig hatékony
  • Pixel Shift Multi Shoot mód (169 megapixelnyi adat)
  • 4K UHD videó (5K oversampling), 30 fps
  • Full HD videó, 120 fps
  • Hybrid Log-Gamma (HLG), S-Log2, S-Log3
  • USB 3.1 Type-C csatlakozó

Minden fejlesztés közül talán a Pixel Shift Multi Shooting az egyik legérdekesebb megoldás, noha ilyet láttunk már máshol is. Ekkor a szenzor 4 RAW fotót készít, mindegyiket 1-1 pixellel eltolva az RGGB rács szerint. Az Olympus hasonló fejlesztésével ellentétben a Sony a középformátumból merít és nem a kimenti felbontás növelésére használja ezt a funkciót, hanem arra, hogy egy 42,4 megapixeles fotóba sűrítsen bele 169,2 megapixelnyi információt.

Ennek a lényege, hogy a konvencionális RGB elrendezés okozta interpolálást kihagyva minden egyes kimeneti pixel rendelkezzen a pontos szín információval. Ahogy lenni szokott, itt is csak statikus témán működik és főként a reprodukcióval, archiválással, dokumentálással foglalkozó fotósok profitálnak belőle. Némi kényelmetlenség, hogy az A7R III nem fűzi össze a fotókat magától, ehhez egy mellékelt számítógépes szoftverben kell majd matatni.

Mindemellett a normál fotók esetén is nagyot ígér a Sony: 15 fényértéknyi dinamikát, amihez elhozta a 14 bites RAW-t és kezd egyre inkább felzárkózni a középformátum által kínált lehetőségekhez. Fejlődött a képstabilizátor is, ami az elődhöz képest egy teljes fényértékkel hatékonyabb, immár 5,5 fényértéknyit tud fogni. Túl sok szót nem érdemes erre vesztegetni, ismerjük és szeretjük, hatékonysága pedig már eddig is félelmetes volt.

A 10 fps sem gyenge teljesítmény ekkora felbontású szenzortól, amit egyébként 78 tömörített és 28 tömörítetlen RAW fotóig tud tartani UHS-II kártya mellett. Közben az AF rendszert is sikerült az A9-nél látott irányba eltolni, ami mindenképpen dicséretes, reméljük sebességben sem marad el a csúcsmodelltől. Az elektronikus kereső felbontása is növekedett és remélhetően a 120 fps képfrissítés is megadja majd a közvetlenség érzetét.

A videósok is elégedetten szisszenhetnek fel: Az új csúcsmodell A9 bevallottan nem nekik készült és néhány szívbemarkoló korlátozás ezt egyértelműen a tudtunkra adta. Az A7R III esetén viszont kapunk alsó hangon 14 fényérték dinamikát (S-Log3), belekóstolhatunk a HDR videózásba (Hybrid Log-Gamma), a 4K UHD kimenet részletgazdagságát pedig az 5K oversampling biztosítja. Emellett a Full HD mellett elérhető 120 fps sem hangzik rosszul és van Super 35 crop mód is.