A Photoexpo már 2012 óta csábítja a hazai fotós közösséget némi tapogatózásra, hallgatózásra és okosodásra. A rendezvénynek kifejezetten jót tett, hogy a Lurdy szürke konferenciaterméből a sokkal nívósabb Millenárisra költözött, ahol a D-épület három szintjén terült el a kiállítótér. A fotózáshoz szoros szálakkal kötődő kiállítók portékái mellett idén is a fotózási lehetőségeké, workshopoké és előadásoké volt a főszerep.
Az első egy-két Photoexpo gyermekbetegségeit kinőve a rendezvény megtalálta a saját hangját és közönségét. A Nyári Fotófesztiváltól látszik a távolság, elég csak a kettőt kiállítótér szerint összehasonlítani, ráadásul itt a kölni Photokina után néhány héttel már kipróbálható néhány igazi világújdonság is.
Persze ez aligha vinné el a hátán a Photoexpót, több helyszínen is nyílt fotózási lehetőség, de a Fotófesztiváltól eltérően, itt inkább a kiállítók saját standjai vették át ezek lebonyolításának a feladatát. Voltak, akik ezt roppant profi módon kezelték, máshol viszont ismét kialakulhatott a könyöklőharc.
Nem volt ez így a Fotósuli zárt ajtós termében, ahova időpontfoglalás útján lehetett bejutni. Itt kisebb csoportokban folyt a fotózás, ahol az instruktorok segítségével háromféle megvilágítási setupot próbálhattak ki az érdeklődők, három modell közreműködésével. Nem kevésbé volt profi a Wolf Art Work standja, ahol műtermi világítással kapcsolatos ismereteket lehetett elsajátítani profi oktatók narrálásával.
A harmadik fontos pillére a rendezvénynek az előadóterem, ahol az egy négyzetméterre jutó hallgatóság számából következtetve a legtöbben esküvőfotósok akarnak lenni, ezeken az előadásokon egy gombostűt sem lehetett volna leejteni. Az tisztán látszik, hogy az expóra érkezőket nem csak a testfestett lányok és a legújabb fényképezőgépek érdeklik, de tanulni is akarnak, ami talán jó keresztmetszetet ad arról, hogy kik is a fő célcsoport.
További fotóink:
