A Leica mostanában nagyon ráérzett az együttműködésekre, hiszen nem csak az “L-bajonett Szövetség” tagja, de a szovjet éra egyik ikonjának feltámasztásánál is ott van szervdonorként. A Zenit M lényegében egy kissé módosított Leica M (Typ 240), az objektívek viszont már saját tervezésűek és gyártásúak.
Arról már írtunk egy éve, hogy a Zenit tervezi a nagy visszatérést, ám ezúttal a kapitalizmus szabályai szerint akar belecsöppenni abba a piacba, ahol jelenleg a Leica dominál, így távmérős, Full Frame szenzoros MILC-et készít. Azt viszont nem gondoltuk, hogy magával a német gyártóval fog összeborulni ennek érdekében és műszakilag a gyakorlatban egy átcímkézett Leica M Typ 240-et kapunk (aminek a gyártása egyébként 2015-ben állt le a Typ 262 változat érkezésével).
Ha a külsőségeket nézzük, akkor a Zenit M dizájnerei nem igazán törték össze magukat, hogy látványosan eltérjen a donorgéptől. Félhomályban simán összekevernénk a kettőt. A Zenit viszont kiemelte, hogy hiába a közös alapok, a hardvert és a szoftvert a saját szájízükre hangolták (bármit is jelentsen ez). A gépet ráadásul a Leica üzemében fogják gyártani, egyelőre 500 darabos limitált sorozatban.
A kivételt az objektív jelenti: A Zenitar 35mm f/1.0 nem csak teljesen saját tervezés, de abban a krasznogorszki üzemben gyártják, ahol régen is folyt az ikonikus szovjet Zenitek összeszerelése. A Leicával közös alapok miatt az már látható előre, hogy ezt inkább orosz oligarcháknak szánják: 5000 euró alatt senki ne számítson rá.
