A Fujifilm nagyon jól érzi azt a trendet, hogy a piac egyre inkább a drágább fényképezőgépekre zsugorodik, hiszen pont az X-Pro vagy T-sorozattal ér el egyre szebb sikereket, talán lát még potenciált lefelé is nyitni. Az X-A10 pár hónappal az eddigi belépő modell X-A3 után érkezik egy bő 100 dolláros árcédula faragás mellett.

  • Fujifilm X-bajonett
  • 16 megapixeles APS-C Bayer elrendezésű (nem X-Trans) szenzor
  • ISO 200 – 6400 érzékenység (kiterjesztve: ISO 100 – 25.600)
  • 49 mezős AF rendszer
  • Full HD 1080p videó (60 fps)
  • 3” méretű hagyományos LCD képernyő (szembefordítható)
  • Beépített felpattanó vaku
  • Vakupapucs: Nincs
  • Beépített kereső: Nincs
  • Panoráma és Time-Lapse mód
  • Beépített Wi-Fi (fájlátvitel és vezérlés)
  • 500 dolláros ár

Nagy titkot nem árulunk el azzal, hogy az X-A10 nem a szédületes specifikációkkal fog hódítani, hiszen minden téren fapados. Az X-A10 az árérzékeny rétegeknek szól, akik talán még a kitobjektíven túli életet sem feltétlenül akarják megtapasztalni, hiszen a Fujifilm objektívek nem csak piszok jók, de drágák is. Semmi racionalitás nincs a teljesen amatőr váz és a viszonylag drága objektívek párosításában.

Az X-A10 alapjaiban véve egy herélt X-A3, kivették belőle az érintőképernyőt, eltűnt a vakupapucs és a fókuszpontok száma is jelentős redukáláson ment át. Ez végső soron elég volt ahhoz, hogy az eredeti X-A1-nél is kisebb tudású gépet kapjunk, így az árcédula is 100 dollárral mérséklődhetett az X-A3-hoz képest.