Vincent van Gogh festményein egy rendkívül szép, élénksárga színt alkalmazott – amely azonban a leggondosabb tárolás mellett is fokozatosan barnult és eddig senki nem tudott rá magyarázatot adni, miért.
Egy nemzetközi kutatócsoport Grenoble-ban, az ESRF (European Synchrotron Radiation Facility, Európai Szinkrotronsugárzási Központ) székhelyén intenzív röntgensugárzással vizsgálta a festéket, amit van Gogh használt. A sugárnyaláb rendkívül kis mérete miatt (a vastagsága az emberi hajszál századrésze volt) egy mintán belül képesek voltak vizsgálni a megváltozott és az eredeti állapotban levő területeket is. A vizsgálatok kiderítették, hogy a van Gogh-féle, krómot tartalmazó sárga festék elszíneződéséért a napfény felelős. Régóta ismert, hogy a krómsárga napon megbarnul; nem véletlen hogy az ’50-es évektől ezt a festéket más színekkel helyettesítették (részben a színváltás, részben a toxicitás miatt).
A vizsgálat eredményei szerint a színváltozás oka, hogy a napfény hatására a krómsárgában levő Cr(VI)-ionok Cr(III) ionokká alakulnak át, amelyek színe már más (sárga helyett zöld). A napfény ugyan csak kismértékben képes behatolni a festék felszínébe, de ez éppen elég a reakció elindításához, amely aztán a mélyebben fekvő rétegeket is eléri. Az eredmények szerint azokon a pontokon indul el ez a reakció van Gogh képein, ahol bárium és kén is jelen van – ez az elemzés szerint azt jelenti, hogy a barnulás oka, hogy van Gogh a sárga festéket fehérrel keverte és ezeken a keveredési pontokon a színt adó krómionok sérülékenyebbek a napfénnyel szemben.
Azonban nem minden krómsárga tartalmú festék sötétedik el az idő során. A mostani vizsgálat szerint