Az emberiség történelme sok híres feltalálót jegyez, vannak akik egészen szerteágazó területeken tevékenykedtek, de voltak olyanok is akik csak egyetlen egy találmányra fókuszáltak. 1854-ben ezen a napon (július 12.) született meg az a bizonyos George Eastman akinek a neve nem csak képletesen, hanem valóban egybe forrt a Kodakkal.

Az emberiség történelme sok híres feltalálót jegyez, vannak akik egészen szerteágazó területeken tevékenykedtek, de voltak olyanok is akik csak egyetlen egy találmányra fókuszáltak. 1854-ben ezen a napon (július 12.) született meg az a bizonyos George Eastman akinek a neve nem csak képletesen, hanem valóban egybe forrt a Kodakkal.

George Washington Eastman és Maria Eastman gyermekeként született 1854. július 12-én az Egyesült Államok Waterville városában. Édesapja betegsége miatt Rochesterbe költöztek ahol már 14 évesen munkába kellett állnia, hogy eltarthassa családját. Fogalmazhatunk úgy is, hogy későbbi életét már ebben a városban töltötte le, hiszen ez lett a Kodak főhadiszállásának helye is, de ne szaladjunk ennyire előre. Eredetileg nem fényképész pályára képzelte el magát, hanem egy biztosítási cégnél dolgozott (futárként, majd addig tanult amíg fel nem vették könyvelőnek). Az üzleti élettel tehát már elég fiatalon megismerkedett, ez később a Kodak szellemiségére is hatással volt. Valamikor 24 éves korában jött a sorsfordító pillanat, amikor úgy döntött, hogy beszáll a fotóiparba.

Ez persze nem valamilyen üzleti megfontolás volt. Barátjával kirándulni mentek és eldöntötték, hogy fotóznak, de a korszakra jellemző üveglapos eljárások sajnos nem kedveztek a túrázóknak, hiszen egy komplett stáb kellett a felszerelés cipeléséhez. Ekkor döntötte el, hogy mindenképpen megalkot egy olyan eljárást ami sokkal kompaktabb és egyszerűbben használható. Ezen évekig kísérletezgetett sikertelenül, de végül megszületett az áttörés. Papírnegatívot csévélt fel egy kazettába, mely több képkocka felvételét is lehetővé tette, majd a kazettába visszatekerve a papírnegatívot félre lehetett tenni, hogy csak később hívják elő. Ez lett a ma is ismert 35 mm-es kisfilm elődje és hozta meg számára az üzleti sikert 1885-ben.


A világot megváltoztató találmány, különböző fotótörténeti korokból

Persze az üzleti siker egy dolog, de egy másik fontos momentuma is van ennek a történelmi pillanatnak: Egyetlen személyben sikerült forradalmasítania a fotográfiát, mindössze néhány évtizeddel azt követően, hogy Niepce és Daguerre elkezdtek dolgozni a fényképezőgépen, mint találmányon. De persze nem csak a fotográfiát reformálta meg, hanem gyakorlati síkon megteremtette a feltételeit a filmezésnek is. Ez szinte egy atombomba erejével robbant és szórta szét a találmányt a világon. George Eastman úgy döntött, hogy nem csak a szabadalom után járó jogdíjakból szeretne élni, hanem maga értékesítené, ezért megalapította azt az Eastman Kodak névre hallgató céget, mely a világtörténelem egyik legnagyobb fényképészeti vállalatává nőtte ki magát, már az alapító elnök életében.

A találmány persze nem lett volna sikeres, ha az embereknek továbbra is maguknak kell veszélyes vegyszerekkel dolgozniuk az előhíváshoz, így bevezetett egy áruhoz kapcsolt szolgáltatást, a fotólaborokat és a képkidolgozást. A kamerákat betöltött filmmel lehetett megvenni, a fotósnak csak exponálnia kellett, majd ha elfogyott a nyersanyag, akkor kamerával együtt elküldeni a legközelebbi Kodak fotólaborba. A kamera (előre betöltött filmmel együtt) 25 dollárba került és a kép kidolgozása minden alkalommal 10 dollár, melyért cserébe újra megtöltötték a kamerát és a kidolgozott fotókkal együtt küldték vissza a tulajdonosnak. Ez akkori pénzen még mindig nagyon magas ár volt, de még így is csak töredéke a korszakban uralkodó dagerrotípiának (melyhez ritka vegyszereket és többek között ezüstöt is fel kellett használni).

Később megjelentek olyan kamera típusok, melyekben a fotós már maga cserélhette a kazettát és papírnegatív helyett celluloid szalagot alkalmaztak, ez pedig már a ma ismert filmtípusok közvetlen előfutára volt. A fotós dönthetett, hogy maga laborál, vagy elküldi a nyersanyagot a legközelebbi előhívóhoz. A huszadik századra már Európában is megjelentek, hogy újabb piacokat hódítsanak meg, ez pedig ismét hatalmas lökést adott a fotóművészetnek és a vizuális kommunikációnak.  George Eastman az első világháború idején már a legbefolyásosabb amerikaiak között foglalt helyet. Családot soha nem alapított, maga mögött csak egy olyan találmányt és olyan vállalatot hagyott, mely komolyan átformálta a világot.

Ő maga ateista volt, család nélkül élt, de vagyonát folyamatosan osztogatta. Rochesterben zenei akadémiát alapított és az MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatásait hatalmas pénzekkel támogatta.  1925-ben kiszállt az Eastman Kodak vállalat vezetéséből, de idős korára egy bénulásos betegség támadta meg. A lassú és fokozatos bénulás utolsó szakaszában, amikor a teljes magatehetetlenség már a küszöbön állt, úgy döntött nem vár a természetre és saját kezével vetett véget életének. Végrendeletében hatalmas vagyonát a Rochester Egyetemre hagyta.


Az Eastman Kodak székháza még mindig fontos eleme a város látképének

Élete egybe forrt a Kodakkal. Elsőként alkalmazott olyan marketing fogásokat, melyek a mai napig iskolapéldák. A Kodak csak egy kitalált név. Saját elmondása szerint tudományos alapossággal alkotta meg annak érdekében, hogy könnyen megjegyezhető legyen, markáns legyen és az embereknek mindig ugyan azt jelentse. Sajnálatos, hogy ez a több, mint száz éves vállalat a dilettáns vezetésnek köszönhetően manapság éppen széthullóban van. A fotóiparból szinte teljesen kiszállt, már csak néhány filmtípust gyárt, többnyire csak a még működő nyomdaipari érdekeltségeire koncentrál.

További érdekesség, hogy az Eastman Kodak nevéhez köthető a világ első digitális fényképezőgépe, mely a második hatalmas impulzust adta az emberi kultúra vizuális kommunikációjának és ennek hatását érezzük napjainkban is amikor már nem csak fényképezőgépeink, hanem mobiljaink is egyetlen kattintással készítenek fotókat és azokat már nem csak mi látjuk a lehető leghamarabb, hanem abban a pillanatban már ismerőseink és az egész világ is. Ez az ami a Kodak szellemiséget jelenti és éppen ezért felfoghatatlan, hogy a Kodak most pont amiatt megy csődbe, mert a kilencvenes évek végén, kétezres évek elején nem szállt be kellő lendülettel a digitális fotózás piacára. Lépéshátrányba került a Japán gyártókkal szemben.

Záró szóként csak annyit: George Eastman Rochesterben álló házát halála után néhány évvel, 1949-ben múzeummá alakították, mely helyt ad egy igen különleges, a fényképezés világtörténelmét bemutató állandó tárlatnak. Aki esetleg arra jár az térjen be és örökítse meg egy fényképezőgéppel.


Warning: require(/web/htdocs3/printscreenhu/home/www/wp-content/plugins/td-composer/legacy/Newsmag): failed to open stream: Success in /web/htdocs3/printscreenhu/home/www/wp-includes/comment-template.php on line 1532

Warning: require(/web/htdocs3/printscreenhu/home/www/wp-content/plugins/td-composer/legacy/Newsmag): failed to open stream: No such device in /web/htdocs3/printscreenhu/home/www/wp-includes/comment-template.php on line 1532

Fatal error: require(): Failed opening required '/web/htdocs3/printscreenhu/home/www/wp-content/plugins/td-composer/legacy/Newsmag/' (include_path='.') in /web/htdocs3/printscreenhu/home/www/wp-includes/comment-template.php on line 1532
WordPress › hiba

Súlyos hiba történt a webhelyünkön.

További információ a WordPress hibák megtalálásáról.